ellenőrAz államapparátus létszámát úgy is lehetne redukálni, hogy a tisztviselők közvetítő irodákon keresztül, vállalkozóként végezzék munkájukat. A június elején elfogadott, a közbeszerzésekről szóló törvény is ezt az ötletet támogatja.  
 
Jó néhány nyugati országban már hosszú évek óta alkalmazzák azt a módszert, hogy az állam szolgáltatást vásárol a piacról. "A biztonságára oly sokat adó Izraelben például egy magáncég végzi a belügyi adatfeldolgozást -- mondja dr. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium (BM) választási és informatikai főosztályának vezetője. - A hivatalnak csak annyi a szerepe, hogy az állampolgároktól átveszi az iratokat, és ellenőrzi az elvégzett munkát."
 
Magyarországon a belügyi tárcának saját adatfeldolgozó gépparkja van, alkalmazottai használják. Ugyanakkor a versenyszférában számos olyan cég létezik, amelyek ugyanezt a munkát végzik vállalatok számára. Kapacitásuk megfelelne a BM-nek is, ha tudnak hatékonyan dolgozni, olcsó a szolgáltatás, és teljesíthetők a biztonsági előírások. A szakemberek szerint sok pénzt meg lehetne takarítani ennek a módszernek a segítségével. Márpedig az államnak ez az érdeke. Ha a létszámleépítés a cél, akkor bérmunkába kell kiadni a Miniszterelnöki Hivatal, a különböző minisztériumok és az önkormányzatok feladatainak javát.
 
Felmérések szerint a privát szférában működő szervezetek hatékonyabbak, mint az államiak. Ráadásul a 25 százalékos áfát ki lehet gazdálkodni, ami önmagában is milliárdos nyereséget jelent. Arról nem is beszélve, hogy ilyen módon egészségesebb kapcsolat jön létre a piac és az állam között. Az utóbbi tudniillik nem állít elő  
számítógépeket és szoftvereket.  
 
Az új módszer lényegében mindenre kiterjedhet, kivéve a törvénykezést és a költségvetés előkészítését, az ellenőrzést, valamint a biztonsági követelményrendszer meghatározását. Az elképzelések szerint nem máról holnapra vezetnék be a rendszert, hanem mintegy tíz év alatt, fokozatosan. Ha úgy vesszük, akkor máris megtettük az első lépéseket, ezek azonban a szokásos gyermekbetegségekkel jártak. A települési önkormányzatoknál például sok helyen magánvállalkozók végzik a szemétszállítást. Előfordul azonban, hogy a privát cég felveszi a pénzt - persze előre -, ám a szemét ott marad, ahová a lakók kitették.
 
Jobb a helyzet a városfejlesztési feladatok elvégzésénél és az oktatás területén. A képzés és továbbképzés szervezését ma már gyakran magáncégek intézik. A piac nyitott, és egyre inkább azzá válik. Nem elképzelhetetlen, hogy a nem is olyan távoli jövőben miniszterek, államtitkárok, polgármesterek titkárnőinek vállalkozói igazolványuk lesz, miközben ugyanazt a munkát látják el, mint korábban. Persze mindez vonatkozhat a telefonkezelőkre, gépkocsivezetőkre és portásokra is. Ez utóbbi már nem utópia, a közintézmények őrzését, védését különböző biztonsági szolgálatok látják el.
 
Mindennek megvan a veszélye is. A vállalkozó közalkalmazott egyrészt kiszolgáltatottnak érzi magát, másrészt pedig igyekszik minimális nyugdíj- és tb járulékot fizetni, viszont így betegség esetén csupán fillérekhez jut. Arról van szó tehát, hogy a hivataloknál már létezik a fizetőképes kereslet, de a munkavállalói oldalon még korántsem tiszta a kép, a többség változatlanul ragaszkodik biztos állásához.
 
Ki tudja, meddig még. A minisztériumok költségvetéséből az idén nem kevesebb mint 70 milliárd forintot igyekszik lefaragni a pénzügyi kormányzat. Ha ez megtörténik, akkor az állami és közigazgatási feladatok újabb jelentős részét adhatják bérbe, mert a takarékosságnak ez az egyik leghatékonyabb módja.
Kápé, 1995.06.29